HA JÖSSZ LE A HEGYRŐL
fekszel fénylő mohapárnán
jégzuhogásban izzik a tested a hegy tetején
mélybe merül most az emberi háló
halak csendje madarak rendje rendezi sorsod
a lélegzet elnehezülve is dallá lesz
verssé igazul az álom zuhanásod repüléssé
ha jössz le a hegyről ne feledd majd:
lelked a fénylő párnán
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
